Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. jan. 25. Pál
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Olimpia: hősök és „léha emberek”

Kultúra
Olimpia
sport
hagyomány

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2016. aug. 06., 14:01

Az „előhang”, vagyis a futball-csoportmeccsek után hivatalosan is megnyílt a XXXI. nyári olimpia. A sportgépezet beindul, felveszi az üzemi hőmérsékletet. A nyitány okán pillantsunk a régmúltba.

A XIX. század polgári Magyarországán – ahogy Európában sok helyütt – a testedzés megítélésében két szemlélet ütközött. A katonai tradíciókon alapuló gimnasztikus testfejlesztés presztízse erős volt. A század utolsó harmadában egyre terjedő versenyszerű sportolásra viszont sokan úgy tekintettek, hogy fölösleges luxus. Persze az ekként vélekedők is szívesen tettek kivételt például a lovas sporttal – nem csoda, hisz az is a magyar hagyományrend része volt. De például a futballhoz erős fenntartással viszonyultak.

„Csak léha emberek sportolnak”

Amikor a tizennyolc éves Hajós Alfréd, a később sportlegendává vált fiatalember, az első olimpiai bajnokunk a Műegyetemen vizsgára jelentkezett, kis híján eltanácsolták. A tekintélyes tanár, Ilosvay professzor ugyanis ellensége volt a sportnak. A szellem gyarapítása mellett minden mást fölöslegesnek tartott. Az emlékezők szerint azt mondta az ifjú Hajósnak: „Csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniok kellene. Az ivás, a kártya, a tánc meg a sport sohasem vezet jóra!”

Nem tudom, a nagy bajnokkal szemben tanára később megenyhült-e. Lett volna rá elég oka, hiszen a tanítvány, amellett, hogy sportolóként dicsőséget szerzett hazájának, kiváló építész, egy sor jeles épület tervezője lett. Újságíróként, lapszerkesztőként, a korszerű magyar sportsajtó megalapozójaként is jelentőset alkotott.

Olimpiai és hazai sikereivel sok hívet nyert meg a rendszeres testedzésnek, a versenysportnak. Mégis, nemzeti büszkeség ide vagy oda, a polgárság egy része, kivált az idősebb generáció még jó ideig gyanakodva tekintett az egyesületekbe áramló ifjakra.

Mennyire más volt ez a bajnokokat istenként tisztelő ókori Hellászban! Az antik görög kultúra részeként tekintettek a testkultúrára is.


 

A katonák letették a fegyvert; futóversenyre mentek

A Krisztus előtti V. évszázadban, az Athén és Spárta közötti viszály idejében járunk. A majdnem három évtizedre elnyúló háborús minden negyedik évében a harcosok némelyike elbúcsúzik parancsnokától, és útnak indul – hogy részt vegyen az olümpiai sportünnepen. A négyévente zajló versengés napjaiban tétlenek maradtak a fegyverek, szüneteltek a harcok. Uralkodói rendelet tiltotta a ilyenkor a háborúskodást.

A győztesek aztán hősként tértek vissza, és az a tisztesség érte őket, hogy az első sorban, a királyuk mellett harcolhattak tovább. Ha túlélték a háborút, más kiváltság is jutott nekik: egész életükre mentesültek az adófizetés alól, a színházban díszhelyet kaptak, róluk szobrot faragtak. Félistenként tisztelték őket.

Az első olimpiai játékot a Krisztus előtti 776. évben tartották, szigorú szabályok szerint: a versengőknek, de még azok atyjaiknak és testvéreiknek is szent esküvel kellett megfogadniuk, hogy minden erővel a tisztességes versenyt segítik. A stadionban csak férfiak jelenhettek meg, a nőket halálbüntetés sújtotta volna, ha megpróbálnak odamerészkedni. Az atléták mezítelenül mérkőztek meg. A nagy tömegben, olykor 40-50 ezer néző között vesszőzők és korbácsolók tartották fenn a rendet.

Kezdetben csak stadionfutásban rendeztek versenyt, később a fegyveres futás is sorra került – teljes vértezetben tették meg a négystadionnyi távot, de a forró, égető homokban saru nélkül, mezítláb futottak. Aztán újabb versenyszám jelent meg, az ötpróba: a futás mellett ugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás tette próbára az indulókat. A birkózásban a fojtás is megengedett volt, ám brutalitásban ez meg se közelítette a későbbi ökölvívó versenyeket: az ércbütykös bőr kézvédők olykor halál is okoztak. Látványos lovas- és kocsiversenyek zárták a játékokat.

Az olimpiák sora Krisztus után 393-ig tartott – akkor a bizánci császár, Nagy Theodosius tiltó rendelettel beszüntette a sportünnepet. Csak másfél évezred után, 1896-ban, Pierre de Coubertin báró sokéves küzdelmének köszönhetően éledt újjá Athénban az ősi hagyomány.

A rovat további hírei: Kultúra

Bronzba öntött emlékezet

Bronzba öntött emlékezet

2017. aug. 26.

A településen nagy hagyománnyal bíró, ősi mesterségnek, a halászatnak állítottak emléket Rácalmáson: Palotás József bronzszobrát a ráctemplom parkjában avatták fel pénteken.

Akik már szinte haza járnak Dunaújvárosba

Akik már szinte haza járnak Dunaújvárosba

2017. aug. 26.

A Balogh Gyula Quartet adott hangulatos koncertet péntek este a Művész Presszó teraszán. Hoztuk a szokásos videós etűdöt a jazz estről.

Bunyó helyett foci

Bunyó helyett foci

2017. aug. 26.

Még egy nap, és Videoton-Fradi! Az egyiknek a kupakudarc után gyógyír lehet, a másiknak a hazai bajnokságban a lassú magára találás útján újabb serkentő. És mindkét csapat válogatottjainak különösképp presztízscsata. Tempós meccs lesz, remélem…

Szakrális Szabadegyetem

Szakrális Szabadegyetem

2017. aug. 24.

Továbbra is várják a Pentele Szakrális Szabadegyetem óráira azokat, akik kiszélesítenék tudásukat.

Fehérvár, mint Európa Kulturális Fővárosa?

Fehérvár, mint Európa Kulturális Fővárosa?

2017. aug. 21.

Székesfehérvár is pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyeréséért - jelentette be a település polgármestere vasárnap.

Az ezeréves túlélő

Az ezeréves túlélő

2017. aug. 20.

Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.

"Szent István nézz Mennyből le"

"Szent István nézz Mennyből le"

2017. aug. 20.

István, uralkodása idején még augusztus 15-ét jelölte meg az államalapítás és a kereszténységgel való kapcsolat szentesítésének ünnepeként, és ez a nap lett a Nagyboldogasszony napja is. Az uralkodó hagyományosan ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. A középkorból ránk maradt Nagy legenda úgy tartja, élete végén a beteg király e napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.

  • További hírek

Friss hírek

  1. A disznóvágás hagyománya a népfőiskolán

  2. Nem borult a papírforma

  3. DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

  4. Mesékkel startolt a "Jószoli" új sorozata

  5. Újabb játékost igazolt a DFC

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

DSTV: "Felülírt protokoll" – tárlatvezetéssel (galériával)

Embedded thumbnail for Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Kiss Attila és Pásztor Bertalan vehette át a város Pro Cultura Intercisae díját

Embedded thumbnail for DSTV: nagy csaták az asztaloknál

DSTV: nagy csaták az asztaloknál

Top hírek

  1. Ütközés a 6-os főúton – forgalmi akadállyal

  2. Tragikus becsapódás, végzetes ütközés

  3. Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

  4. Megválasztották a választási bizottságot, majd esküt is tettek a testület tagjai

  5. Szabadkori a Szalki-szigeten: tovább, tovább!

Galéria

Tárlatvezetés a Kortárs Művészeti Intézetben

Kenguru Kupa (2026)

Jégpályák Éjszakája (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 3. szám - 2026.01.23.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő