Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 15. Kristóf Az 1848-as forradalom ünnepe
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Zeneiskola: koncertek és a "JEL" avatása a muzsika napján

Zeneiskola: koncertek és a "JEL" avatása a muzsika napján

2020. szep. 30.

A zene világnapjának közös megünneplésére csalogatja a közönséget a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskola október 1-jén, csütörtökön: a programot koncertek és csoportos képzőművészeti alkotás avatása színesíti. Dallamvilág a hajtás után.

Arany János iskola: gyűjtemény a népmese napjára

Arany János iskola: gyűjtemény a népmese napjára

2020. szep. 29.

Csokorba szedte a rajz tagozatos diákok által illusztrált magyar népmeséket az Arany János iskola – a válogatást a magyar népmese napjára, azaz szeptember 30-ára időzítve tette közzé az intézmény. Katt a sárkányfejekre!

"A remény óvóhelye" a kortársban

"A remény óvóhelye" a kortársban

2020. szep. 28.

Szokásos/hagyományos megnyitó nem lesz, a kiállítás tematikája is napjaink jellemző kortünetéről,  az „illúzió-és egyensúlyvesztésről, régi és új traumákról” mesél. Hallatlanul izgalmasnak ígérkezik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új, A remény óvóhelye című bemutatója. És már látható; éppen mától!

Dunaújváros mesél: a DISZ-táborok

Dunaújváros mesél: a DISZ-táborok

2020. szep. 27.

Nagyszerű tanulmánnyal örvendeztette meg a városépítés hőskora iránt érdeklődőket a DunaújvárosMesélPontHu blog. A Fejér Megyei Szemle hasábjain 1980-ban látott napvilágot Matuss Lászlóné írása A sztálinvárosi DISZ-táborok története címmel. Szemelvények itt – de az egész összegzést jó szívvel ajánlom!

Bartók: új magyar musical született – ősbemutató ma este

Bartók: új magyar musical született – ősbemutató ma este

2020. szep. 25.

Ősbemutatóval kezdődik a Város Évada a Bartók Kamaraszínházban ma este: a közönség először láthatja a Sándor Mátyás című új magyar musicalt.

DSTV: CsupaCsoda mesehét az MMK-ban

DSTV: CsupaCsoda mesehét az MMK-ban

2020. szep. 23.

A magyar népmese napjához kapcsolódva egész hetes programot szervez a Munkásművelődési Központ szeptember 28. és október 2. között. Az intézmény rendezvényei a CsupaCsoda Birodalom népmese ponton zajlanak majd; az eseményeken előzetes regisztráció után vehetnek részt a gyerekek. Hangkép.

Ezernél is több online rendezvényt tartanak a Frankfurti Könyvvásáron

Ezernél is több online rendezvényt tartanak a Frankfurti Könyvvásáron

2020. szep. 21.

Ezernél is több online rendezvénnyel és csaknem háromezer kiállítóval várják a látogatókat idén a Frankfurti Könyvvásáron, amely a koronavírus-világjárvány miatt átköltözött a digitális térbe.

  • További hírek

Friss hírek

  1. A MAC jutott a négy közé

  2. Így ünnepelte március 15-ét a város (galéria)

  3. "Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

  4. Konyhatűzhöz riasztották a lánglovagokat

  5. Húsz percig bírta a Kohász

Videók

Embedded thumbnail for "Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

"Az azelőtt csodálatos világa" a Móriczban

Embedded thumbnail for DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

DSTV: restaurátori rejtelmek a múzeumban

Embedded thumbnail for DSTV: hírek a horgászat szerelmeseinek

DSTV: hírek a horgászat szerelmeseinek

Top hírek

  1. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

  2. Kortárs divatbemutatóval csalogat az ICA-D

  3. FitCity Dunaújváros: a testi és lelki egészségért (galériával)

  4. Választás 2026: szavazási tudnivalók és teendők

  5. Ismét megnyitotta kapuit az arborétum

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő