Átgondolt, felelős, szakmai és piaci alapokon nyugvó döntést vár a Dunaferr eladása kapcsán a kormányzattól Pintér Tamás. A polgármester álláspontja mellett sorra vesszük a vasgyár lehetséges kérőit is!
Felszállt a füst, eldőlt, hogy az állam értékesíteni kívánja a Dunaferrt – az akvizíció részleteit már ismertettük, az alábbiakban Pintért Tamás polgármester osztja meg az eladással kapcsolatos gondolatait, valamint címszavakban ugyan, de bemutatjuk a privatizáció lehetséges főszereplőit is.
"... mindannyiunknak az az érdeke, hogy megoldást találjunk"
Korábbi álláspontját hangsúlyozta a Vasmű privatizálásával kapcsolatban Dunaújváros polgármestere. Pintér Tamás szerint a térség legnagyobb foglalkoztatójának eladása stratégiai kérdés:
– A mi álláspontunk a kezdetektől fogva változatlan: a Vasműnek egy olyan tőkeerős tulajdonosra van szüksége, aki hajlandó és képes a teljes vertikumot működtetni – a folyékony fázissal együtt –, mert csak így biztosítható az ott dolgozók munkahelye és megélhetése és az évtizedes kohászati hagyományok és szaktudás megtartása. Minden dolgozóra szükség van! Fontosnak tartom azt is, hogy az új tulajdonosnak elkötelezettnek kell lennie a korábbi kollektív szerződés betartása mellett.
A polgármester kérdésünkre azt is megerősítette: közös érdek a Vasmű talpraállítása, a cégcsoport hatékony és eredményes működtetése. Pintér Tamás hangsúlyozta, a politikai torzsalkodások mellőzésével, kizárólag szakmai-piaci alapon kell lefolytatni az akvizíciót:
– Tudom, hogy a feladat nem kicsi, hiszen minden előzetes figyelmeztetés ellenére a kormányzat jelentős késéssel reagált a kialakult helyzetre, és megvárta, amíg leáll a gyár, elfogy az alapanyag. De ez a múlt, és mindannyiunknak az az érdeke, hogy megoldást találjunk. Ezt azonban nem lehet kapkodva, néhány hét alatt eldönteni, szükség van minden szereplő bevonására és meghallgatására, hiszen láthatjuk, hogy a Vasmű iránt több érdeklődő is van. Ez már a kormányzat felelőssége, mi, dunaújvárosiak csak remélni tudjuk, hogy a kormányzat is figyelembe veszi a fenti szempontokat és egy tiszta, átlátható, piaci alapon történő pályáztatást és végső döntéshozatalt követően megtalálja a minden szempontból legmegfelelőbb befektetőt. Az ott dolgozó több ezer embernek – akiknek a fele nem is Dunaújvárosban, hanem a környező településeken él – továbbra is két dolog a fontos: stabil munkahely és tisztességes fizetés! A régóta tartó sok-sok bizonytalanságot követően a Vasmű dolgozói végre megérdemelnék, hogy biztonságban érezhessék magukat. Ennek pedig van egy fontos eleme: a kormányzat nem bújhat ki a felelősség alól, ha sikertelen a privatizációs folyamat. Ebben az esetben az Orbán-kormánynak be kell tartania a dunaújvárosiaknak és a környékén élőknek tett ígéretét, hogy állami tulajdonba veszi a céget. Nagyon sokszor elismételt ígéret volt, bízunk benne, hogy a kormány állja a szavát.
Egyelőre három cég szállhat csatába
A Liberty Steel globális, integrált acél- és bányászati vállalat, Európa kilenc acélművében mintegy 16 ezer alkalmazottja van – ezek közé tartoznak a romániai Liberty Galati, a csehországi Liberty Ostrava és a lengyelországi Liberty Częstochowa integrált acélművei. A cégcsoport vezetői többször kinyilvánították, hogy határozottan érdeklődnek a Dunaferr iránt – emellett a Liberty jelenleg is bérgyártást folytat a gyárban –, ugyanakkor a cégcsoport pozíciói kérdésessé teszik, eredményes lehet-e egy esetleges akvizíciós siker után a hatékony és eredményes működés.
A Liberty mellett egy másik acélpiaci szereplő, a Metinvest is versenybe szállt a Dunaferr tulajdonlásáért. Nem kispályán kezdtek: amint arról már beszámoltunk, az Orbán Viktornak küldött decemberi levelükben egyfelől kinyilvánították az akvizíciós szándékot, másrészt a költségekről is szót ejtettek. Az ukrán tulajdonú, de az egész világon számottevő kapacitásokkal bíró acélipari gigász számításai szerint a kokszoló mellett a kohó újraindítása révén a teljes folyékony fázis üzembe állítása, majd a 60 százalékos kapacitás elérése 150 millió eurós költséggel jár. Fontos, hogy a Metinvest leszögezte: vállalnák ezt a terhet, sőt az újraindítással párhuzamosan 55 százalékkal csökkenne az eddigi károsanyag-kibocsátás, vagyis komoly környezetvédelmi beruházással is számolnak.
Végül, de közel sem utolsósorban, az acélpiacon számottevő szereplőként emlegetett indiai óriás, a Jindal Steel is beszállt a tulajdonlásért folyó versenybe. A cég éves acéltermelése 39 millió tonna, alkalmazotti létszáma 100 ezer fő – ráadásul az indiai kérő is komoly belépővel startolt: a cég tulajdonosa, Naveen Jindal az üzemi tanács tagjaival és a reprezentatív szakszervezetek képviselőivel történt találkozón azt nyilatkozta, hogy részt kívánnak venni a Dunaferr értékesítési tenderén.
(Címlap- és belső oldali kép: Németh Zsolt; nyitókép: Végh Zoltán)
