Pentele
Kiátkozott szilveszterezők
Van egy nap az évben, amikor a csöndre, nyugalomra vágyó ember sem várja el, hogy szomszédai hang nélkül töltsék az éjszakát. Nem úgy Ligday plébános úr! Szerinte az évbúcsúztató igenis eltelhet némaságban.
Buktatóosztály
A címbéli fogalom aligha lehet ismerős a holnap reggel iskolába induló diákoknak. Ez hetvenegy éve honosodott meg Pentelén. A háború utáni szegénység, az eszközök, tankönyvek hiánya volt az oka.
Pentele nevezetes polgára - filmszalagon
A közelmúltban Rosty Pál életéről és nagy utazásáról készült dokumentumfilmet mutattak be a budapesti Cervantes Intézetben. Az alkotók – Kaszab Zsuzsa és Herczeg György, a Latin-Amerikai Magyar Egyesület alapító tagjai – végigjárták a híres világvándor egykori tengerentúli utazásának állomásait. Az „itiner” adott volt, csak követniük kellett a Rosty-könyvben foglaltakat.
Egy ember a „sötét” oldalon
Hatvan éve volt: megyei pártaktíva-értekezletet tartottak Fehérváron. A forradalmat vérbe fojtó hatalomnak minden egyes jó szó, elismerés, sikerjelentés úgy kellett, mint egy falat kenyér.
Amikor a „Gyáva” átmasírozott Pentelén
Az évfordulónaptár e hétre a XIX. századi szabadságharcunk egy fontos helyi vonatkozású eseményét jegyzi: 1849. április végén vonult át a Pestről dél felé tartó császári haderő a mezővároson. A hadtest áthaladásához két teljes nap, 27-e és 28-a kellett, nem véletlenül, hiszen hatalmas erőről volt szó.
A hajdani monostor titkairól
Érdekes előadásokkal várták az érdeklődőket szombaton az Evangélikus Templomba, ahol Pentele monostorának története mellett a legújabb régészeti kutatások eredményeiről is hallhattak érdekességeket a látogatók.
Két március
Tavaszindító hónapunk utolsó napja, szép napsütéses délelőtt. Történelmi munkákat lapozgatok. Közben az egykori „Forradalmi Ifjúsági Napok” hazug módon meghúzott ünnepívére gondolok. Arra, miként igyekeztek évtizedeken át március 15-e nemes emlékét rokonítani március 21-e nyomasztó örökségével.
Micsoda március!
„Nem rebellis a magyar korán reggel” – írja visszaemlékezésében Jókai Mór, utalva arra, hogy az előző napon még oly hevült fiatalok március 15-én csak nagy sokára gyülekeznek a Pilvaxban. Ám amikor végre összeverődnek, minden felgyorsul.
Rabemlékek fogságában
A Gulág-munkatelepek egyik legendás „lakója”, a 101 éves korában nemrég örökre elment szerzetes, Olofsson Placid mondta egyszer: aki tíz évet lehúzott a hírhedt szovjet büntetőtelepeken, annak legalább a kétszeresét, húsz évet vettek el az életéből.
Az egyik „disznóölő”
András napja van. A névadó – az ókori halász, Jézus követője, a 12 apostol egyike – személyéhez valamikor ősi szokások kötődtek. A szólás szerint „András zárja a hegedűt” – vagyis farsangig vége a mulatozás idejének.
Kölykök a márványcsúszdán
Évtizedek lim-lomja közt bogarászva egy megemlékezésre hívó régi kártya akad a kezembe. Előlapján különös fénykép: törmelékhalmaz közepén hatalmas, földre bukott kőoszlop, gyerekek csúsznak-másznak rajta. Bizarr látvány, hát még a története!
Sorsközösség-építő Pentele
A szőlőhegy rossz minőségű, 1715-ben egy kapás szőlő egy urna, 1720-ban másfél urna bort adott, mely olyan silány volt, hogy még egy évig sem lehetett eltartani.Ez a mondat fontos adalék ahhoz az összképhez, amit a várostörténeti monográfia rajzol a XVIII. század eleji Pentele népességmegtartó erejét jellemezve.