Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 25. Géza
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Amikor a „Gyáva” átmasírozott Pentelén

Kultúra
Pentele
történelem
1848-as Szabadságharc
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. ápr. 29., 16:46

Az évfordulónaptár e hétre a XIX. századi szabadságharcunk egy fontos helyi vonatkozású eseményét jegyzi: 1849. április végén vonult át a Pestről dél felé tartó császári haderő a mezővároson. A hadtest áthaladásához két teljes nap, 27-e és 28-a kellett, nem véletlenül, hiszen hatalmas erőről volt szó.

A tizenöt hadosztályt és huszonhat lovas századot 13 ezres sereg alkotta. A délre vonulásnak taktikai oka volt: az osztrák csapatok frissiben kinevezett főparancsnoka, a rendkívül művelt Welden báró hamar átlátta, hogy a demoralizált császári csapatok nem lesznek képesek a fővárost megtartani, ezért Pest kiürítéséről határozott. Úgy számolt, hogy a seregek egy részének délre irányításával lélegzetvételhez jut, és új stratégiát dolgozhat ki. Döntését meggyorsította az első kudarca, a nagysallói vereség – igaz, a táborszernagy a csata kezdetekor rosszul lett, azonnal egy esztergomi ispotályba kellett vinni, így csapatát ő maga nem irányíthatta.

A Pestről délre vonuló hadtest vezetését Welden főparancsnok Jellasics bánra bízta. Így vetette a sors a pákozdi megfutamodása után Petőfitől a „gyáva” gúnynevet kapott horvát tábornokot Pentelére, és amint a krónika írja, a forradalmi ellenállás vezetői Jellasics bosszújától tartva elmenekültek. Ezzel maguk is gyávának bizonyultak? Balgaság, hisz’ mit tehettek volna egy hadsereggel szemben! Egyébként is, Pentele elöljárói és polgárai a szabadságharc során nem egy ízben mutattak rendkívül bátor kiállást.

Az 1848 decemberi móri ütközetvesztést követően Fejér vármegye megszállása különösképp felszította a helybéliek hazafias érzületét. A városmonográfiában olvashatjuk: „Ebben a helyzetben bontakozott ki a dunapentelei elöljárók és a lakosok többségének nem néhány napra korlátozódó, hanem az ideiglenes megszállás közel négy hónapjára jellemző ellenállása. Szembeszálltak a császári ezredes parancsával, majd Gyulai Gaál Ede császári és királyi biztos utasításával is. Január 13-án az elöljárók távolmaradásukkal tiltakoztak az I. Ferenc József iránti hűségnyilatkozat aláírása ellen. A megszállókkal és megyei kiszolgálóikkal együttműködő Podhorszky Napóleon szolgabíró Gaál Ede utasítására kerületébe sietett. Az ott tapasztaltakról jelentette: az adonyiak és a dunapenteleiek a hűségnyilatkozatot megtagadták.” Az már tényleg csak a kisember bátorságpéldája, ahogy a pentelei postamester, Maár Ignác szembefordult a megszállók utasításával: hiába volt minden fenyegetés, állásvesztéssel és börtönnel riogatás, nem volt hajlandó a postaépület kapuját a császári fekete-sárgára festeni…

A császári és királyi biztos feladatul kapta a rebellisek letartóztatását, az ellenállás szétzúzását. Büntető intézkedéseket vezettek be, terményfoglalás zajlott, Dunapentelére a hűségnyilatkozat visszautasítása miatt súlyos hadisarcot vetettek ki – mindez azonban csak olaj volt a tűzre. Ismét a városmonográfiát idézem: „Napról napra tarthatatlanabbá vált a megszállók és kiszolgálóik helyzete. Népfelkelők 15 főnyi csapata április 12-én éjszaka megtámadta Cecét. Sixty Ferenc főszolgabírót elfogták, és magukkal vitték Dunaföldvárra, ahol közel 400-500 felkelő tartózkodott. A gerillacsapat elsősorban a Duna mentén fekvő települések lakosságát mozgósította. A Duna bal partjáról átkelő népfelkelők megjelentek Dunapentelén is. Elfogták, majd Dunavecsén kivégezték a megszállókkal együttműködő Durcsák János pentelei földbirtokost. 1849. április 25-én a hajnali órákban a megszállók elhagyták Székesfehérvárt, Fejér megye felszabadult a császári megszállás alól. Irányi Dániel kormánybiztos felhívással fordult a megye lakosságához, arra kérte a polgárokat, hogy az ellenség megsemmisítéséig támogassák a honvédsereg felszabadító harcát. Fejér megye Duna jobb parti településein néhány nappal később már általános volt a lelkesedés. … Május elején állt helyre a lakosság nyugalma. A császári és királyi hatóságokkal együttműködő elöljárókat elmozdították, s a mezőváros bírójává Téglás Jánost választották. Az elöljárók között találjuk Jovanovics Tódort, akit 1848 nyarán a nemzetőrök ideiglenes kapitányává választottak. Jovanovics szerb családi nevét a forradalom és szabadságharc hatására Jánosira magyarosította.”

Júliusban a vármegye ismét megszállás alá került. A szabadságharc végnapjaiban a polgárok már semmit sem tehettek; de ahogy Heringh Ignác császári és királyi biztos feljegyzése szól, a nép egyre várja a népboldogítókat, hordja, terjeszti a veszedelmes híreket, és „csak úgy neszez, hogy a lazítók által agyába vert szerencsétlen szabadság és commonismus eszméit hol nyílik alkalma újra élet be léptetni...”

A rovat további hírei: Kultúra

Húsz éve volt a napfogyatkozás

Húsz éve volt a napfogyatkozás

2019. aug. 12.

A Kortárs Művészeti Intézetben látható Fekete fény című kiállításához kapcsolódóan tárlatvezetéssel egybekötött vetítéssorozatot rendeztek vasárnap délután, a teljes napfogyatkozás húsz éves évfordulóján.

Délidő, éjsötét

Délidő, éjsötét

2019. aug. 11.

Akkor is nyár volt, augusztus. Ifjúkora élményeinek színhelyén csatangoltak a barátokkal. A Lápastói-dűlőben leültek az évszázados csőszharang tövébe. Hallgattak. Fullasztó meleg volt.

Mester és tanítványai a templomban

Mester és tanítványai a templomban

2019. aug. 05.

Kosztolányi György festőművész kulcsi alkotókörének tagjai állították ki műveket vasárnap délután az evangélikus templomban.

Ez már a nyárutó?

Ez már a nyárutó?

2019. aug. 04.

Bizony, ez már az – hangzott a kérdésre az atyai válasz. A gyermek amúgy tudta, hisz a térdére fektetett színes lapban éppen a hónapok régies neveiről olvasott: Augusztus – egyenlő Kisasszony hava, Új kenyér hava, Nyárutó.

Püspöki áldással

Püspöki áldással

2019. júl. 31.

Hetedik alkalommal emlékeztek meg az orvos-gyógyító vértanú Szent Panteleimonról egy zarándoklat keretében.

Halló, Vasedény?

Halló, Vasedény?

2019. júl. 28.

Egy legendaképző mondat a kabarévilágból: „Jó napot kívánok, Weiner elvtársat keresem.” Így indul a legismertebb telefonparódia. A színpadon Kern András, a nélkülözhetetlen kellék egy telefon, azon át jönnek a hangok: akárhány, az mind Kerné, ez az ő mesterségtitka. Az elején még nyugodt, mintha nem tudná, mi vár rá. És kezdetét veszi az ötperces őrület.

Koncert után vonult nyári szünetre az MMK

Koncert után vonult nyári szünetre az MMK

2019. júl. 27.

Pálinkás Eszter Ágnes és Beke Beáta koncertje zárta a nagyobb nyári programokat az Munkásművelődési Központban.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Tavaszi takarítás kezdődött a parkolókban

  2. "A Gebei" – vetítéses kötetbemutatóval kezdődik a József Attila Könyvtár új sorozata

  3. Újabb bajnoki előtt a DFVE

  4. DSTV: Caldo Pizza & Étterem

  5. A Farsang Kupáért fociztak

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: Caldo Pizza & Étterem

DSTV: Caldo Pizza & Étterem

Embedded thumbnail for DSTV: vízilabdázók köszöntése

DSTV: vízilabdázók köszöntése

Embedded thumbnail for DSTV: téltemető tüzeskedés a Vasvári udvarán

DSTV: téltemető tüzeskedés a Vasvári udvarán

Top hírek

  1. Mentőhelikopteres bevetés a Szórádon (frissítve)

  2. Új bázison folytatja a DunaKosár közössége

  3. Látta? Felismeri? Jelentkezzen mihamarabb! (FRISSÍTVE)

  4. Jótékonysági bál az emberek egészségéért (galériával!)

  5. DSTV: idén is sikeres volt a Magda bál

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 7. szám - 2026.02.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő