Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 09. Franciska, Fanni
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Petőfi 200 – egyeztető kerekasztalt szerveznek a városban

Petőfi 200 – egyeztető kerekasztalt szerveznek a városban

2022. szep. 28.

Komoly előkészületek az emlékévre, színes programokkal, előadásokkal, több intézmény együttműködése nyomán megvalósuló kínálattal készülnek, derült ki a téma kapcsán szervezett tájékoztatón.

Kisplasztikák a szabadban – pazar nyitánnyal (galériával)

Kisplasztikák a szabadban – pazar nyitánnyal (galériával)

2022. szep. 27.

A folyamatos kríziskezeléstől az optimista vagy éppen kevésbé derűlátó olvasatig – remek programmal nyílt meg a Dunaferr Art Alapítvány kisplasztikai gyűjteményéből válogatott kiállítás hétfőn este. A rendhagyó válogatás egy szűk héten át, péntekig látható a felső Duna-parton – csak tessék, tessék!

Pásztor Bertalan az Aranybulla-díj birtokosa lett

Pásztor Bertalan az Aranybulla-díj birtokosa lett

2022. szep. 27.

A 91 éves Pásztor Bertalan ma is aktív, ír, publikál. Néhány héttel ezelőtt egy pályázaton is győztesnek kiáltották ki, Aranybulla-díjat kapott. Barta Endre alpolgármester és Szántó Péter kulturális bizottsági elnök a közelmúltban fogadta a Városházán.

DSTV: kötetbemutató a Kortárs Művészeti Intézetben

DSTV: kötetbemutató a Kortárs Művészeti Intézetben

2022. szep. 27.

Irodalmi estről tudósít a DSTV összeállítása. Böszörményi Márton második, Infected Monstrum című kötetét, és magát az írót ismerhették meg a látogatók a Kortárs Művészeti Intézetben rendezett beszélgetés során. Hangkép.
 

DSTV: a kreativitás kibontása

DSTV: a kreativitás kibontása

2022. szep. 26.

Izgalmas és a szó összes értelmében színes foglalkozásról tudósít a DSTV összeállítása. A Wesley-Da Capo iskola művészeti tagozata tartott nyílt órát a Dózsa iskolában – a tét és a cél a résztvevő gyerekek kreatív energiáinak kibontása volt. Hangkép.
 

DSTV: a régi Pentele emlékezete

DSTV: a régi Pentele emlékezete

2022. szep. 25.

Sikert aratott az a könyvbemutató, amelynek a napokban adott otthont a Pentele Klubház, derül ki a DSTV összegzéséből. A Schlitterné Nyuli Anna visszaemlékezéseiből készített, Régi dunapentelei történetek című sorozat hatodik, egyben utolsó kötetével ismerkedhettek meg a résztvevők. Hangkép.

Rendhagyó tárlat és Szabadtéri Szoborparti a felső Duna-parton

Rendhagyó tárlat és Szabadtéri Szoborparti a felső Duna-parton

2022. szep. 24.

Színes megnyitó eseménnyel és rendhagyó pop-up kiállítással várja a közönséget a felső Duna-parti Szoborpark. A bemutató epicentruma a Rómeó és Júlia 1956 című kompozíció környezete lesz – és itt rendezik a megnyitót is hétfőn.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Biztosan hozták a kötelező győzelmet

  2. Napos nyitány, szeles végjáték – de már igazi tavasz!

  3. A fejekben kell rendet tenni

  4. DSTV: horrorpremier a Kultikban

  5. Nagy pofon a fővárosban

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: horrorpremier a Kultikban

DSTV: horrorpremier a Kultikban

Embedded thumbnail for DSTV: évfolyamkoncertekkel csalogattak

DSTV: évfolyamkoncertekkel csalogattak

Embedded thumbnail for "A Gebei" – jó hangulat, bemutató, dedikálás várta a vendégeket a könyvtárban

"A Gebei" – jó hangulat, bemutató, dedikálás várta a vendégeket a könyvtárban

Top hírek

  1. Választás 2026: a döntések tétje és a jelöltek listája

  2. Hamis vád miatt emelt vádat az ügyészség

  3. Nőnapi ünnepcsokor a Generációk Házában

  4. "A Gebei" – jó hangulat, bemutató, dedikálás várta a vendégeket a könyvtárban

  5. Bemutatkoznak a dunaújvárosi óvodák – ismerkedési napokat szerveznek!

Galéria

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

FitCity Dunaújváros (2026. február)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 9. szám - 2026.03.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő