Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 24. Gábor, Karina
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Egy „gyorsan elviharzó élet”

Kultúra
Petőfi Sándor
irodalom
történelem
visszaemlékezés

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2017. júl. 31., 15:35

1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.

Másnap, 31-én reggel ama bizonyos körtefa alatt még elszavalta a házigazdának és a vendégseregnek az Egy gondolat bánt engemet című versét. Különös jóslat volt az – mert utána elindult az utolsó útjára. A halálba. Vagyis, csak ezt lehet tudni: azon a napon örökre eltűnt. Ő volt – Hegedűs Géza szavaival – a „gyorsan elviharzó életű” ember: Petőfi Sándor. Akinek kevés időt hagyott a sors. Ahogy berobbant az irodalmi- és közéletbe, olyan hamar el is ment. És örökre jelet hagyott.

Ismét az irodalomtörténészt idézem: „Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni. (…) Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

Adatait szinte fölösleges leírni: oly ismertek, mint versei. Ki ne tudná, hogy az 1822-rol 1823-ra virradó szilveszter éjszakáján született? Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben, a Segesvár melletti csatában esett el? Ki ne tudná, hogy kora legkövetkezetesebb hazai forradalmára volt, aki túlnézett a polgári forradalmak céljain? És ki ne tudná, hogy amit irodalmi népiességnek nevezünk, az minálunk a legkövetkezetesebben az ő költészetében valósult meg?

Költészete mögött szakadatlanul ott kell érezni életét, ezt a tüneményes életet, amely a XIX. század európai történelmének nagy alakjai közt jelöli ki alakját és egyéniségét. Ezt a nagyszerű, gyorsan elviharzó életet azonban a tetteken és az eszméért vállalt hősi halálon túl nemcsak díszíti, hanem hitelesíti költészete, mint ahogy költészetének eszméit és hőfokát hitelesíti élete és hősi halála.”

Azon a végzetes napon Bem tábornok a kedves szárnysegédjét, Petőfit – hogy életét megkímélje – eltávolítja a csata sűrűjéből. A költő így a Sár-patak hídjáról volt kénytelen végignézni a szomorú vereséget. A hadvezér, Bem zsenialitása sem volt elég a hatszoros orosz-osztrák túlerővel szemben. A csata elveszett. Petőfi sorsát azóta homály fedi. Szemtanúk olykor egymásnak is ellentmondó vallomásaiból annyi nagy valószínűséggel állítható: a költőt menekülés közben Ispánkútnál dzsidások szúrták le.

Az utolsó vers „tanúja”, a székelykeresztúri fa a múlt század 60-as éveiben vaspántokkal körbefogva bár, de élt. Körbekerítették, márványtáblát helyeztek elé, amelyen Kányádi Sándor négysorosa hirdeti: „Haldoklik az öreg tanú, / Petőfi vén körtefája. / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.” A haldokló fa azóta kiszáradt. Egy fiatal vadócot ültettek mellé, amit az „öregről” oltottak be. Ez a fa ma is él. Akárcsak Petőfi hagyatéka.

A rovat további hírei: Kultúra

Kiállítás a múlt századból

Kiállítás a múlt századból

2017. szep. 22.

Pentelei Molnár János mellett városunk egy másik kiemelkedően nagy színvonalú festőt is adott az országnak, mégpedig a méltatlanul elfeledett Galla Endrét, aki éppen 120 éve született. Most az ő festményeiből látható kiállítás a Bartók színházban.

Újra nagy ünneppé tenni a Zene Világnapját

Újra nagy ünneppé tenni a Zene Világnapját

2017. szep. 22.

Az előző években a Zene Világnapja kevésbé került középpontba városunkban, holott korábban nagy hagyományai voltak minden év október elsején. Idén a Sándor Frigyes Zeneiskola szervezésének hála méltó módon ünnepelhetünk egy egész napos programsorozatnak köszönhetően.

Ez Vagyok Én kiállítás idén is

Ez Vagyok Én kiállítás idén is

2017. szep. 20.

A Mindannyian Mások Vagyunk Egyesület idén már tizenkilencedik alkalommal rendezi meg országos kiállítását Ez Vagyok Én címmel, melyre október 6-ig várják az alkotásokat.

Ötezer éves ükapánk – és a halálos átok

Ötezer éves ükapánk – és a halálos átok

2017. szep. 19.

Csütörtöki nap volt, az 1991-es év szeptember 19-e délutánja. Egy bajorországi házaspár, Erika és Helmut Simon az Ötz-völgyi-Alpokban többnapos túrájuk utolsó szakaszát tették meg.

Históriás mesék az MMK-ban

Históriás mesék az MMK-ban

2017. szep. 18.

Ma este hat órától az MMK-ban folytatódik Horváth Béla történelem tanár históriás meséinek őszi idénye. Az első előadáson a 10. századi magyar katonai nagyhatalom hadjáratait mutatja be az érdeklődőknek.

Negyven éve a közösségért

Negyven éve a közösségért

2017. szep. 17.

Négy évtizeddel ezelőtt, 1977. szeptember 12-én alakult meg a Dunaújvárosi Délszláv Klub. Ez alkalomból látványos gálával kedveskedtek a ma már Dunaújvárosi Horvátok és Szerbek Egyesülete nevet viselő csapat tagjai az érdeklődőknek szombaton délután a Bartók színházban, ami egy jókedvű vacsorával és Táncházzal folytatódott a Béke étteremben.

Szellemúton, ingyenpiával

Szellemúton, ingyenpiával

2017. szep. 17.

Céltalanul bolyong egy óceánjáró. A fedélzetén négyezer utas. Fogalmuk sincs arról, hogy mi az irány, hol a végső kikötő. S ami végképp ijesztő, a hajó kapitánya se tud többet, csak annyit, hogy „el innen”, menekülni valami elől, ami félelmetes.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Startol a tavaszi nagytakarítás – a Barátság városrészben kezdődik a lomtalanítás

  2. Élre álltak a női labdarúgók

  3. DSTV: folyamatos fejlődés

  4. Búcsúzás az általános iskolától: ajándékötletek emlékezetes pillanatokra

  5. Közeleg a nedűk szerelmeseinek ünnepe – idén is lesz bormustra a Mondbach-kúriában

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: folyamatos fejlődés

DSTV: folyamatos fejlődés

Embedded thumbnail for DSTV: plakáterdő helyett virágágyás

DSTV: plakáterdő helyett virágágyás

Embedded thumbnail for DSTV: nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

DSTV: nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

Top hírek

  1. Dunaújvárosi Estek Dr. Szász Máté neurobiológussal

  2. Egy gól döntött, de izgalmakban sem volt hiány

  3. Volt minek örülni a hétvégén is

  4. "Nagyon erős, baráti, összetartó közösség"

  5. ICA-D: tömeg és siker a divatbemutatón

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 11. szám - 2026.03.20.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő