Dunapentele
Máris Dunapentele!
Tegyünk egy gondolatkísértetet. Tudjuk, hogy Pentele Szálinvárossá válásáig, az új név felvételéig az első felvetéstől hónapok teltek el. Most képzeljük el: az ősi név visszavételéhez természetes körülmények között mennyi idő kellett volna? A válaszig idézzük fel a „keresztelés” előtti időket.
Hová tűnt a rejtélyes T. G.?
Mielőtt egy különös esetet, T. G. kalandját próbálnám megfejteni, messziről indítok. Nyílt tanítási nap volt hajdan egy iskolában. Szülő ül a padsor szélén, hogy közelről lássa gyermeke küzdelmét a matekfeladattal. Kisfiú oszt-szoroz, végül az eredményt beírja. De egy „jaj!” kíséretében hirtelen kiradírozza, új számokat ír. Rosszat.
Különös pentelei decemberek
Ünnephozó hónapunk a mezőváros életében sokszor szomorú ajándékkal érkezett. Itt van mindjárt az 1945-ös év: a háború veszteségeit még felmérni sem tudó gazdatársadalom képtelen volt felvenni a korábbi munkaritmust.
Penteleiek – elhurcolva, idegen földbe temetve…
Tizenhat név, Balázs Gézától Vigh Györgyig: Dunapentele egykori fiai, fogolytáborokban elhunyt, orosz földben nyugvó halottai. Némelyikükről tán hozzátartozóik se tudtak eddig semmi bizonyosat. Sorsukat illetően most egy lépéssel közelebb kerülhetünk az igazsághoz.
A titokzatos T. G.
Úgy hívták: T. G. Így nevezte a megyei hírlap 1957. február 12-én megjelent egyik írása. De vajon ki rejtőzött a monogram mögött? Hogy hangzott a teljes neve? Csak találgattak az emberek.
Egy betiltott szilveszteri mulatság
Nem várt pillanatot hozott a szombat délutáni olvasgatás. Ritka csemegére bukkantam a Városmonográfiában: arra, hogy 1911-ben ezen a napon Dunapentelén elmaradt a szilveszter. Legalábbis a zajos újévvárás.
Tíz évnyi raboskodás emlékére
Nagy Antal, pentelei lakos több, mint tíz éven át raboskodott a Gulag egyik legnagyobb kényszermunkatáborában, Vorkutlagon. Egykori házának oldalán avattak emléktáblát az ő tiszteletére.
A béke katonáinak emlékére
Az I. világháborúban tízmillió katona esett áldozatul, köztük hatszázezer magyar honvéd. Rájuk emlékezünk minden év november 11-én tizenegy óra tizenegy perckor.
Az utolsó hangfoszlányok Penteléről
1956-ban a „boldogság születésnapjának” hajnalán Pentele csendjét szokatlan zaj verte fel. Először csak morajlás hallatszott a távolból, majd a zúgás egyre közelebb ért. Az avatott fül azonosítani tudta a hangot: tankok közelednek.
Pentele – árral szemben
A hét szerdáján, augusztus 31-én volt az évfordulója: 1947-ben e napon zajlottak az elhíresült „kékcédulás” választások – amikor a „törvényesített” csalás beépült a választási rendszerbe.
Rejtély Pentelén: a visszatérő
Nemes barkóczi Rosty Pál 2016. július 27-én – e hét szerdáján – hajnalban ébredt. Korán kelt mindig, de ez a reggel nem a megszokott volt. Minden tagja fájt, na igen, a régi nyavalyám, gondolta. 1870 óta szenvedett a betegségtől.
A legrövidebb éjszaka
Abban a gyászos évben, 1919-ben, amikor az ország a sötét és hosszú éjszakák idejét élte, s az embereken már halálos fásultság uralkodott, egy júniusi nap bíztató hírt hozott Pentele népének…