Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 28. Kamilla
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Vásári János a vasmű első dolgozója volt

Közélet
Dunaújváros
portré
Vásvári János
vasmű

facebook megosztás

Szóládi Zoltán - 2017. jan. 22., 15:07

A dunaújvárosi szépkorúak táborát erősíti tavaly november 15-e óta Vásári János. A kilencven esztendős János bácsi ma is rendkívül aktív, aki arról is nevezetes, hogy őt tartják számon a vasmű első dolgozójaként.

- Pesterzsébeten születtem és ott is töltöttem a gyermekkoromat. Azonban erről nem sok jó emlékem maradt, mert bár egyedüli gyermek voltam, nem kényeztetett el a sors. Korán dolgoznom kellett, így a középiskolai tanulmányaim után a szigethalmi Csepel Autógyárban helyezkedtem el, műszaki ellenőrként. Aztán ott lettem figyelmes egy felhívásra, amelyben munkavállalókat kerestek a vasmű megépítéséhez. Mivel friss házas voltam és nem volt lakásunk, megbeszéltük a párommal és a szüleinkkel a dolgot, majd jelentkeztünk. Áthelyezéssel kerültünk ide, így lett a vasmű a második munkahelyem. Amit ígértek, azt be is tartották, pár hónap múlva megkaptuk a lakásunkat a technikumban, ahol a mai napig is élek. – mesélte János bácsi.

Azt is elmondta, az édesapja kereskedő volt, de ez akkoriban nem volt veszélytelen foglalkozás. Édesanyja a Nyugatival szemben, egy étteremben volt főszakács, tíz szakácsnő tartozott a keze alá. Egy ideig náluk laktak. A feleségének sok testvére volt, oda nem mehettek, és nem is akartak Pesten maradni. Feleségével negyvenegy évig éltek együtt, de egy tragikus autóbalesetben elvesztette őt. Egy gyermekük született, de ma már két unoka és két dédunoka színesíti meg János bácsi hétköznapjait. Ráadásul a lánya, Rózsika, a szomszéd lakásban akik, így könnyedén meglátogathatják egymást. Ennek ellenére nem telepednek egymásra.

- Még ma is megfőzök magamra, minden nap! Nem vagyok válogatós, a kedvenceim a jó magyaros ételek, mint a köröm- és a pacal pörkölt. De csak kisebb adagokat készítek, nem szoktam eltúlozni a mértéket. Az alapanyagot is magam vásárolom meg. Csak a nagymosás alkalmával kérek segítséget.

Fényképeket nézegetünk. János bácsi igen fess fiatalember volt annak idején.

- Szerettem a jó zenét, az akkori zenekarokat. A feleségemmel, Rózsikával is egy lokálban ismerkedtünk meg. Persze, akkoriban még más erkölcsi normák és szokások voltak. Később is gyakran töltöttük ott a szabadidőnket. Volt egy zongorista barátom is, akitől ezt-azt megtanultam pötyögni. Szívesen átjártunk Dunaharasztiba és Soroksárra is szórakozni. Emlékszem egy különleges esetre! Akkor már édesapám vett egy házat Csepelen és télen, a befagyott Duna jegén jártunk, keltünk, nem lévén megfelelő tömegközlekedés. Egyik alkalommal a párom alatt beszakadt a jég. Úgy tudtam kihúzni, hogy levettem a kabátom és azt nyújtottam oda neki. Bizony, meleg helyzet volt!

A későbbiekben is akadt pár forró pillanat az életében. Például a világháború idején.

- Akkor még Csepelen laktunk. Engem küldtek be a központba vásárolni, mert kevés bolt volt még és még kevesebb tartott nyitva. Emlékszem, Erzsébetről jöttem haza a legnagyobb bombázások közepette. A csepeli Duna-parton – ma sem tudom miért – a Dunát bombázták az oroszok. Iszonyú robbanások voltak, én pedig nemes egyszerűséggel hasra feküdtem, nehogy eltaláljon egy repesz. Aztán a bombázás után én is folytattam az utamat hazafelé. De sajnos, azt is megtapasztaltam, hogy milyen ereje lehet egy bombának, mert láttam hullákat még a háztetőkön is…

Évekkel később egy balszerencsés autóbalesetet is túlélt, bár a bal szeme megsérült.

- A balesetünknél nekicsapódtam a műszerfalnak. Meg is műtötték, de később begyulladt. Olyan gennyes volt, hogy a gyárból felküldtek a fővárosba, az Illés utcai Szemklinikára. Persze, a politikai helyzet is különleges volt, mert 1956-ot írtunk és a legforróbb napokat éltük. De nekem nem csüngött le a szemhéjam, hát menni kellett! A klinikán kiszedték a varratot, kaptam rá nagy kötést és mondták, hogy két-három év múlva újra meg kell műteni, majd hazaengedtek. Igaz, - mondja mosolyogva – ez végül a tűiszonyom miatt elmaradt. Szóval, visszafelé jövet kriminális volt az út. Ahol nem volt a bombázástól felszaggatva, ott ellenőriztek. Tele volt orosz ágyukkal és tankokkal. Ekkor hoztuk haza Pestről Borovszki Ambrus elvtársat is, aki a lányánál volt éppen. Persze, hogy akkor igazoltattak minket. Megállítottak Budán, még a régi 6-os úton és kérdezték, hogy a forradalomban sérültem-e meg. Nemmel feleltem, és elővettem az orvosi papírjaimat. Az én irataimat elkérték és megnézték – még most is megvan a szekrényben az a papír – míg az „Öregét” nem, pedig azt mondtuk, hogy ő az apám és engem kísért fel a kórházba. Szerencsére elengedtek és utána gond nélkül hazajutottunk. Másnap, már itthon, a pincébe kellett lemennem nekem is, mert az oroszok tankokból lőtték a várost, a bepucolatlan épületeket.

János bácsiék később az Üdülő soron vásároltak egy telket és szinte minden szabadidejüket ott töltötték.

- Nagyon szerettem a kerti munkát. Különleges kertem volt, a csodájára jártak! 16 karós gyümölcsfáim voltak, kordonban álltak az ágak. A kertünkben találtunk egy forrást is, aminek iható vize volt, be is vizsgáltattuk. Három gyűrűbe folyt a víz, még a szomszédnak is jutott bőségesen. Mindig megtaláltam a munkát, lekötöttem magam. Még a mai napig is elhívnak segíteni, hogy mutassam meg, hogyan csináltam, vagy tanítsam meg a metszést! Cserébe gyümölcsöket kapok. Tavaly is 129 üveg savanyúságot és gyümölcsöt raktam el, mert ezeket nagyon szeretem. A kertet akkor adtam el, amikor a feleségem meghalt. De a mai napig sajnálom, mert nagyon sok munkám volt benne, még ha örömmel is csináltam.

János bácsi arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka, csak nevet.

- A hosszú élet titka a rendszeresség és a pontosság. Minden nap este fél 6-kor vacsorázom, majd 18 órától pihenek egy órát. Ilyenkor általában megnézem a híreket. Utána lefekszem és alszom pár órát, aztán felkelek, megnézem a késő esti filmeket. Sajnos, 21 óra előtt nincsenek jó filmek, míg 23 óra után már valóban jó filmeket adnak. Tehát, megnézem ezeket, akár éjjel 2-ig is, aztán visszafekszem. Reggel legkésőbb fél 7-kor felkelek, de inkább 6-kor, aztán rendbe hozom magam, majd bevásárolok a piacon és az üzletekben. Délutánonként a barátaimhoz és az ismerőseimhez járok el, vagy ők jönnek hozzám. Egyszóval feltalálom magam.

S valóban, igyekeznünk kell a faggatózással is, mert hamarosan készülődnie kell, hiszen jön érte egy barátja. Végezetül a városhoz való kötődéséről kérdezem.

- Szeretem ezt a várost! Nem mennék el innen semmi pénzért sem, pedig hívnak Pestre is, de nekem itt tetszik, szeretek itt! Sokat sétálok a Duna-parton, sőt, ha bulik vannak ott, akkor képes vagyok lemenni és körülnézni.

A rovat további hírei: Közélet

A napokban érkezik a nyugdíjasoknak az önkormányzati távhőtámogatás is

A napokban érkezik a nyugdíjasoknak az önkormányzati távhőtámogatás is

2024. ápr. 19.

Április 15-én az egész országban, így Dunaújvárosban is véget ért a fűtési szezon. A hirtelen visszatérő hideg idő miatt azonban Pintér Tamás és az önkormányzat vezetése úgy döntött, hogy egyelőre ne állítsa le a DVG Zrt. a fűtést.

Eldöntötték, számos fejlesztéshez biztosít fedezetet a közgyűlés

Eldöntötték, számos fejlesztéshez biztosít fedezetet a közgyűlés

2024. ápr. 18.

Díjátadó ünnepséggel kezdődött az önkormányzat csütörtöki közgyűlése, ahol Pintér Tamás polgármester átadta a "Dunaújváros Közbiztonságáért" díjakat, majd nyílt ülésen több mint harminc témát tárgyalt a testület. Fontos témákról döntöttek.

A város közbiztonságáért – három díjazottal

A város közbiztonságáért – három díjazottal

2024. ápr. 18.

Kővágóné Kőkuti Eszter tűzoltó főhadnagy, Bak Róbert József rendőr főtörzszászlós, valamint – posztumusz díjazottként – Varga Éva "Hugi", a Pannon Polgárőrség nemrégiben elhunyt titkára érdemelte a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését. Méltatások, főhajtással.
 

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

2024. ápr. 18.

Folytatódott a szépkorú polgárok köszöntése városunkban. Barta Endre alpolgármester a 90. születésnapját ünneplő Imre Józsefnét, Mária nénit köszöntötte otthonában.

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

2024. ápr. 17.

Az autizmussal élők társadalmi befogadását segítő közösségi kezdeményezést szervez a Jószolgálati Otthon Közalapítvány és Homonnai Ferenc: a Mozdulj kékben! című programra a Liget közi sportpályán várják az érdeklődőket szombaton, az akció során online árverést is szerveznek!

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

2024. ápr. 17.

A nyílt ülésen 32, majd zárt ajtók mögött további 3 témáról dönthetnek a képviselők a közgyűlésen – a tanácskozásnak a Városháza ad otthont csütörtökön délelőtt.

Új városok és új narratívák Rotterdamban

Új városok és új narratívák Rotterdamban

2024. ápr. 17.

Sikerrel debütált az Új Városok Nemzetközi Hálózatában a dunaújvárosi delegáció; a folyamat közvetlen előzménye, hogy a hollandiai székhelyű Nemzetközi Új Város Intézet (INTI), az új városokkal kapcsolatos kutatás és tudáscsere nemzetközi platformja 2023-ban bővítette európai hálózatát – ehhez csatlakozott uniós pályázat révén Dunaújváros.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Dobogós helyek az évzárón

  2. A szilveszteri petárda helyett költsön idén újra kutyatápra!

  3. Újabb bravúrban reménykednek az Acélbikák

  4. DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

  5. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

Embedded thumbnail for DSTV: mézeskalács a múzeumban

DSTV: mézeskalács a múzeumban

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Szép gesztus a szenteste előtt

  3. DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

  4. Csodás együttállás, frenetikus élmény

  5. Karácsonykor is előzzük meg a tűzeseteket!

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő