1956
A sztálintalanítás útja
1950 tavaszának eufóriájától ’56 komor őszéig eljutni Újvárosban nem volt oly nehéz. Először is a „nép ellenségével” való leszámolást kellett tökéletesíteni. Megtörtént: a helybéli kisipar jószerével felszámolva, a kulákbélyegek a módosabbakra illően ráütve, földjeik, házaik, gazdaságaik hiánytalanul rekvirálva, a hangadók elűzve, a veszélyes egyedek internálva, a gyanús elemek kitelepítve, asszonyostól, gyerekestől, ahogy kell.
Pentele az utolsókig kitartott…
„A bombázás után az orosz tankok a pincesoron jöttek lefelé a sötétben dübörögve. Az utca végén van egy szűk forduló, ahol a tank nem fért el, és az ágyúcső bement az ott tévő házba, és pont a szentképnél állt meg.”
Patkó István és a dömperesek
Úgy vélem, hogy a hősiesség és a bátorság is sokféle formában jelenik meg. Néha abban, hogy fegyverek elé állunk, néha abban, hogy felvállaljunk olyan dolgot, amit más nem tud, nem akar vagy nem mer megtenni. A hősiesség és a bátorság így bizton állíthatom nem csupán a nagy és jelentős eseményekben, a történelmet formáló időben van jelen, hanem megbúvik a hétköznapokban is.
Orbán: a magyar nem hazardírozik a hazájával
A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
Megemlékezés és díjátadó a nemzeti ünnepen
Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulója alkalmából megemlékezést rendez városunk önkormányzata és a Bartók színházban ünnepélyes keretek között átadták a Dunaújvárosért Díjat is.
’56 ősze Sztálinvárosban: a földindulás első hangjelzései
Újváros népe túlvolt már azon a megrázkódtatáson, amit az 1953 nyarán hozott országos beruházási megszorítás okozott. A város és a vasmű építésében törés keletkezett ugyan, de az élet végül is ment tovább. És bár az ’53-ban fejlesztésre fordított pénz két év alatt egyharmadára csökkent – de a nagyolvasztó felépült és 1954 februárjától termelni kezdett. Visszatért a remény.
A magyar szívet nem lehet megtörni
Cserna Gábor polgármester ünnepi gondolatait tolmácsoljuk olvasóinknak.
„A magyar forradalom a kommunizmus végének kezdete"
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.
Hová tűnt a rejtélyes T. G.?
Mielőtt egy különös esetet, T. G. kalandját próbálnám megfejteni, messziről indítok. Nyílt tanítási nap volt hajdan egy iskolában. Szülő ül a padsor szélén, hogy közelről lássa gyermeke küzdelmét a matekfeladattal. Kisfiú oszt-szoroz, végül az eredményt beírja. De egy „jaj!” kíséretében hirtelen kiradírozza, új számokat ír. Rosszat.
Cihika és az ideges elfajzás
Úgy hívták: Cihika Mihály. A Toldy Gimnázium diákjai már a furcsa név hallatán hangos röhögésben törtek ki, legalábbis az elején. A nevéről persze senki sem tehet, Mihály tanár se, hogy ezt örökölte szüleitől. A gyerekek később alaposan megtanulták, hogy nevetni semmi okuk, félni annál inkább.
A pentelei hősök emlékére
A Városháza téren lévő ’56-os emlékműnél gyújtott gyertyát a pentelei hősök emlékére a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi képviselete.
Amikor még élt a remény…
1956. október 31-ét írtak. A forradalom és szabadságharc pentelei krónikájában ez a nap fordulópont: megalakultak a néphatalmi testületek, a nemzeti bizottság, a helyi munkástanács, és a tüzérezred tisztjei részvételével a forradalmi katonai tanács. A feloszlatott DISZ-szervezet szerepét átvette a forradalmi ifjúsági bizottság. Az előző napok véráldozattal is járó történései után a konszolidáció jelei mutatkoztak.

