tárca

A pentelei „borlázadás”

2018. ápr. 21.

Szomorú évforduló előtt állunk. Legalábbis a borissza ősöknek volt az szomorú. S a régiek között ugyan ki volt az a különc, aki soha nem emelte meg a borospoharat? 1948-at írunk. Az utolsó rendi országgyűlés közös teherviselésről szóló döntését bizakodva fogadja Pentele javarészt földből élő népe. 

Tanuljunk magyarul!

2018. ápr. 15.

Jó kis ház eladó – ugrik elém a neten a szokatlan hirdetés. Falusi portát ajánlanak eladásra. Ízlelgetem a rövidke mondatot, és egyre jobban tetszik. Lényegre törő, semmi fölösleges sallang, kirí az egy kaptafára készült szövegek közül. Amilyen egyszerű a hirdetés, olyan egyszerű az eladandó ház.

Jaj neked, lógós!

2018. ápr. 08.

A szaki csak állt a hatalmas moziteremben, úgy érezte, minden lámpa fénye rávetül, de valójában csak a szemek szegeződtek rá, az áldozatra. Vele szemben az ezerarcú tömeg. Délután fél kettő körül járt az idő. Április valahányadika volt. Ja, ez fontos, ne feledjem: 1952.

Csöndnapok előtt

2018. már. 30.

Ősz nénike áll a piac bejáratánál. Előtte kosara, abban barkaágak. Egy-egy ember néha megáll, vesznek is meg nem is. Pedig szép, dús, bokros darabok. Divatosan öltözött nő jön, kér kettőt. Fizet, majd mintha meggondolta volna magát, az egyikre mutat: elég lesz mégis csak ez – és a másik barkát visszaadja. A kopottas ruhájú mamóka guberálja a pénzt, adná vissza ő is, de a vevő kedvesen int, köszön, s megy az útjára. 

Tanmese páston ülőkről

2018. már. 25.

Soma szekrényt épít. Nem valami tekintélyes, fából valót, csak egy könnyűszerkezetest, vászontakaróját műanyag csövek és sarokrögzítők tartják. Alkalmi tárolónak épp megfelel. Nézem az összeállítási vázlatot, atya ég, de bonyolult. Nem az – mondja a fiú. Könnyű neki, valamit csak tanult a gépész karon, az átláthatatlan dolgot ő rendszerbe szedve látja. 

Őskereső, hőskereső

2018. már. 16.

Eljátszik az ember a gondolattal: mit tettek felmenői a „nagy időkben”, például 1848 márciusában. Nincs, amibe kapaszkodhatnék, a hajdani iratokat a háború vitte el, s már az egykoriak közül sincs, aki legalább az emlékezet ládáját felnyitná. Egyszer majd bevetem magam a levéltárba, kutakodni. Valami csak felbukkan.

Egy különös szó: hazaszerelem

2018. már. 11.

„A szabadság a népek aratása, kincse, nyugalma. Szabadság nélkül csak nyomoru tengődés lehet – élet nem.” Fontos üzenet ez, régen íródott, hogy mi okán született, majd kicsit később, most szolgáljon csak „kísérőzeneként” egy bizarr látvány értelmezéséhez, amit a net elém sodort.

Kérdés, válasz nélkül

2018. már. 03.

Későn figyeltem fel a közelemben felhangzó párbeszédre – lekötött a keresgélés a könyvesboltban, így csak a végét kaptam el. Harmincas férfi valamire mondja a kislányának: nem tudom, mire a gyermek: de igen, Apa, neked tudnod kell! És a szülő tehetetlenül széttárja a karját, tán tényleg nem tudja azt a valamit, vagy csak nem lehet érthetően elmagyarázni egy kisembernek.

És a védő halált kért…

2018. feb. 25.

Hatszázezer idegenbe hurcolt fogoly, köztük kétszázezer deportált civil, a „málenkij robot”, a sokéves kényszermunka elszenvedői. Aztán a népbíróságok által jogfosztottá tett huszonhétezer, javarészt bűntelen áldozat. És a bebörtönzött tízezrek. Az ítélet nélkül munkatáborba zárt huszonötezer ember. Osztályárulónak minősített százezrek.

Ezüstpénzért soha!

2018. feb. 18.

A címbe foglalt két szó ilyentájt, húsvéthoz közeledve, Pentelei Molnár Jánosról szólva különös felhangot kap. Mert túlmutat a konkrét tartalmán. Mert egy alkotói filozófiára utal. Egy jeles festő tisztességére.

Hová tűnt a rejtélyes T. G.?

2018. feb. 11.

Mielőtt egy különös esetet, T. G. kalandját próbálnám megfejteni, messziről indítok. Nyílt tanítási nap volt hajdan egy iskolában. Szülő ül a padsor szélén, hogy közelről lássa gyermeke küzdelmét a matekfeladattal. Kisfiú oszt-szoroz, végül az eredményt beírja. De egy „jaj!” kíséretében hirtelen kiradírozza, új számokat ír. Rosszat.

Akit éjszakánként elüt az autó

2018. feb. 04.

A fiatalasszony keze remeg. A babakocsi rázkódik tőle, s benne a pici baba is. Nem tudok szabadulni az élménytől. Tegnap volt. Csöndes délután, az utca szinte néptelen, megyek a dolgaim után, leszegett fejjel. Ekkor éles kiáltást hallok, meglátom a zebra közepén a babakocsis asszonyt, odébb meg egy nagy gázzal elvágtató sportkocsit. Mi történt?